Kert

Órák választanak el attól, hogy nagy teherató érkezzen a 6 köbméternyi trágyás földdel.

A renedelés oka triviális,....kertbe kell. A kert, mi több konyhakert itt erősen megmosolyogtató annak, aki több hektáron gazdálkodik. Mi viszont pár négyzetméternyit elcsenve a bokrok mellől, az almafa szomszédságában vagy rosszabb esetben egy-egy „haszontalan” bokrotól megválva,....szinte házba költözésünk óta ültetjük, palántázzuk a paradicsomot, olykor a paprikát vagy ami éppen eszünkbe jut.

Ezt a nagyon kezdetleges kertészkedést kívánom most kissé tudatosabb szintre emelni.

Miután a lelkesedés adott, a tudásanyag folyamatosan bővül és lassan minden „nyersanyag” megérkezik nem állíthat meg semmi, hogy bősz rendezkedésbe kezdjek:o)

Most az egyszer nem csak ösztönszerűen.

Addig learatjuk az idei év utolsó terméseit,...az utolsó fürt érett paradicsomot, az egyetlen kolbásztököt és a még bokron lévő sok zöld paradicsomot, ami bár így mérgező, a csalamádéba keverve kiváló téli savanyúság lesz.

A jövő kertjében meg újabb palánták (főleg saját) kerülnek majd, ahol a tervek szerint bőségesen, egymással közeli barátságban, egymást védelmezve és segítve bőségesen teremnek.

Ami az előkészületekhez kell :

-ragasztócsík és egyébb nem lebomló matricáktól mentes barna kartonpapír (vagy síma újságpapír),

-termőföld

-trágya (nálam a föld és a trágya keverten érkezik)

-komposzt (saját a konyhai és kerti hulladékokból)

-szalma (pici 50x80cm-es bálákat vettem)

A fejben már megtervezett, beültetett (hol van még a tavasz) kert vetőmagjait nagyrészt rendeltem.

Az esetleges palántaként vett növénykéket pedig majd a piacon nézem ki magunknak.

Bizsereg a kezem,...már alig várom!

Kolbásztökünk tök magasan

Ajvár, ... naplemente az üvegben

Köret, amit nem tudok megunni. Csak az igazi ízvilág megtalálása jelenthet problémát, mert az ajvárra tényleg igaz, hogy ahány háziasszony annyi féle recept.

Lehet, hogy a receptek változatossága miatt hasonlítják egyesek darabos ketchuphoz mások meg a zákuszkához? A lényeg, hogy nekem ezektől a hasonlatoktól feláll a szőr a hátamon. Az ajvár az ajvár,...szerb (szláv) paprikakrém, melynek az őse a paprikán, són és olajon kívül nem nagyon tartalmazott mást (jajj, most meg aztán nem rámondani, hogy paprikalekvár). Míg pl Szabadkán szívesen dobálnak bele pár szem paradicsomot én a makedón verziót szeretem, paradicsom nélkül.

Az ajvár elkészítése lehet macerás,...ezért jobb egyszerre egy nagyobb adaggal kezdeni és nem apránként nekiállni.

Hozzávalók:

5kg kápia paprika (törekedjünk, hogy vastag húsú legyen és ne akarjuk piros kaliforniai paprikával helyettesíteni)

2 kg padlizsán

só

olaj (bő fél liter)

1 kanálnyi ecet

(fokhagyma)

A legfinomabb ha a sütést a szabadban, vaslapon vagy grillen végezzük. De megteszi azért a konyhában lévő sütő is.

A paprikát megmossuk és megtöröljük (!) a száraz paprikákat egy tepsibe szorosan egymás mellé rakjuk és a sütőben megsütjük (180-200 C), hogy azok nagyobb foltokban megfeketedjenek. (Az 5 kg paprika szorosan egy más mellé fektetve 2 tepsit foglalt le. Mivel csak egy tepsim van én bevontam azt alufóliával- a kifolyó lé miatt-és az első adag után a helyére raktam a paprika másik felét.)

A megsült paprikákat tálba szedtem és letakartam, mert a párás meleg hatására a paprika összeesik a héja jobban elválik és könnyebb lesz lefejteni. A paprikákat sülés után ugyanis meg kell nyúzni és a csumát, magokat el kell távolítani. Az olajos, aranyló lére sincs szükségünk így a legegyszerűbb szűrőbe rakni, hogy lecsepegjen. Míg a paprikákat hámoztam a padlizsánokat a sütőbe raktam helyenként megszurkálva. A padlizsánokat is meg kell majd hámozni (simán lehúzható a héja) mikor már puhára sült.

Sok padlizsánkészítésben jártas háziasszony javasolja itt az egy napos csepegtetést. Én bevallom nem szerettem volna kétnaposra húzni, de kénytelen voltam, mert a gyerekek semmi izgalmasat nem láttak abban, hogy anya ajvárt készít. Így hát a sült alapanyagok a hűtőben csepegtek másnapig.

A megsült, meghámozott paprikát és padlizsánt másnap ledaráltam (nem ajánlom turmixolni, mert teljesen más lesz az állaga) és egy nagy fazékban feltettem főzni azaz inkább sütni. A masszához ugyanis sót kell adni (izlés szerint) és kisebb adagonként, de elég gyakran olajat. (Itt lehet beletenni pár gerezd fokhagymát,szintén darálva, de én nem tettem.) Az olaj most napraforgó olaj volt, de lévén mi nem nagyon fogyasztunk napraforgó olajat jövőre inkább olíva vagy szőlőmag olajjal próbálkozom.

Az ajvár akkor sült meg ha megváltozott a színe,...az élénk pirosból átmegy inkább vidám narancsba. A massza tapad a fakanálhoz és igen aktív keverést igényel.(Nálam ez ennél a mennyiségnél bő másfél óra volt,.....tovább tartott volna ha nem csepegtetem le a paprikát.)  Ekkor adtam én hozzá a két evőkanálnyi ecetet (20%-os sima ecet) és óvatosan belemertem a 3 decis üvegekbe, melyeket előtte alaposan kimostam és a meleg sütőben várakoztak (sterilizálódtak 100-120 C-on). 10 db üvegem lett. Az üvegeket kb fél centivel a karimától megtöltve visszatoltam a sütőbe és a tetejüket megfonnyasztottam (rendes kérget nem sütöttem rájuk, mert ahoz türelmetlen voltam) majd olajjal meglocsolva (1-2mm) „zártam” és kupakot tettem a tetejükre.

Szárazdunszt helyett én mostanában a sütőt használom, ahová visszatoltam az üvegeket, hogy a hülő sütőben várakozzanak másnapig.

Nem egész egy hónappal a művelet után már csak 8 üvegünk van. Ebből egy kóstolóba ment, amit ketten egy este alatt be is faltak. Lehet jövőre dupla mennyiséggel kell készülni?! (Abban az esetben a feléhez csípős paprikát is teszek.)

Natúr befőtt

A minimál befőtt.

A gyümölcsökkel megpakolt befőttes üvegeket lezárjuk. Az üvegeket kuktába helyezzük és fütyüléstől számítva takarékon 15-20 percig főzzük. Ideális esetben hagyom a kuktában kihülni, de lévén a kuktába egyszerre 3-4 üveg fér,...az üvegeket óvatosan kiemelem (ne felejtsük el először a nyomást fokozatosan kiegyenlíteni) és a konyhában hülnek.

Semmi cukor, semmi víz.

A gyümölcs enged némi levet, de a lé nélküli rész sem szárad vagy töpörödik össze.

Kukta nélkül is megoldható,....sütőben, vízzel feltöltött tepsiben. Gyöngyözéstől (a gyümölcsön látszik ha „főni” kezd)  15-20 percig 120 C-on tartom, majd a sütőt elzárva hagyom benne kihülni. Így készült nyár elején a cseresznye. Még vígan várakozik a kamránk polcán.

(Nem saját találmány. Itt leltem rá.)

Őszibarack télire

 

Szőlő télire