Olvastam a minap, hogy a gyerekek nem emlékeznek az életük első 10 évében történtekre. No, ettől az állítástól aztán kikerekedtek a szemeim,...vagy csak ne általánosítsunk, mert ha nem megyünk bele a pszichológia mély bugyraiba (és ne mennjünk, mert nem értek hozzá) akkor is meg kell cáfolnom ha nem másért hát önmagam emlékei miatt. És hát olyan emlékekről is szó van, melyeket nem mások elbeszélése miatt idéz fel vagy él újra az ember.
Hajlamosak vagyunk csak a szépre emlékezni,...védekezés, édes önbecsapás. Aztán akadnak pillanatok mikor kénytelenek vagyunk azokra a rossz dolgokra is emlékezni melyeket legszivesebben nem megtörténtté nyilvánítanánk. Így vagyok én a hisztivel. Mert hisztiztem kicsiként és hisztizek már felnőttként is csak ezt már máshogy hívják:o)
Kicsiként -emlékszem (!)- amolyan, kiabálós, káromkodós (ez van) hisztik voltak ezek. A kiváltó ok mindegy, nem fontos,.....aztán jött a mérhetettlenül nagy energia, amely ki akart törni és kontrolálatlanul távozott a hangszálaim remegtetve. A végére fáradt voltam, de nyugodt.
Királylányom is rendelkezik ezzel a nagy energiával. Rátör a sikítófrász. Elég rosszat mondani, rosszul ránézni vagy csak rosszkor rossz helyen lenni. Ő sem az a földre dobom magam és ordítok a boltban eset, de elviselni ezt sem könnyebb. Megfejteni sem igazán. Mert lehet gyereket nevelni könyvből, szakembertől meg ál szakembretől kapott iránymutatással, esetleg a tapasztalt rokonok, barátok jóindulatú receptje szerint, de szerintem felesleges. Pontosabban nem feltétlenül érünk el vele sikereket. Vallom, hogy inkább gyúrjuk gombóccá és kössünk belőle a mi fantáziánk alapján egy “pulcsit”.
Királylánynak 3 kifli él a torkában. Elmesélte nekem nagy komolyan. Van a Vidám, a Morcos és a Szomorú kifli. A Szomorú és a Morcos kifli mindig valami nagy butaságot csinál, de ő nem tud nekik parancsolni. Az ötletem, hogy vegyük ki a torkából lehetettlennek bizonyult hiszen kifliék ilyenkor lemenekülnek a bokájáig. Onnan meg aztán lehetettlen kivarázsolni őket. Amúgy sem lenne jó az eltávolításuk, mert abban az esetben Királylányom némává és mozdulatlanná változna az meg rosszabb lenne mint hagyni negatív kifliéket garázdálkodni
Hangos zokogásom egyszer csak abbamaradt, rájöttem, hogy képes vagyok leállni, hogy el tudok hallgatni, hogy nem vet szét a düh vagy a szomorúság. Egyszer csak rájöttem és már nem volt fontos a hiszti. Hiszem, hogy Királylány két kiflije is elköltözik egyszer és csak Vidám marad közülük a torkában.
(Persze, vannak addig is túlélő, kifli szelídítő módszerek, de az egy másik bejegyzés témája.)
