Veteményes születik!

Homok van körös körül. Ha az elődünk ültette tuják nem tarkítanák a terpet és nem zöldülne az öntözőberendezésnek hála a fű, akkor akár a sivatagban is érezhetném magam. Homokon meg nem sok minden terem. Gyorsan felmelegszik, gyorsan lehül. A vizet seperc alatt átereszti.

No, nem azt mondom, hogy reménytelen a helyzet, mert ültettünk mi a homokon már paradicsomot, büdöskét, cukkínit, cukorborsót,...ezek teremtek is.

Nem lennék én én ha nem vágytam volna valami másra,....valami jobbra?!

A angol nyelvben „no dig” (ásás nélküli) illetve „lasagna” kerteknek nevezik a kis helyen is megépíthető, a növényeknek kedvező körülményeket teremtő ágyásokat.

Pár perc töprengés és tudtam, hogy nekem ilyen KELL! Az ültetendő növények kiválasztása már hosszabb töprengést igényelt, de ez is főleg azért, mert lelkesedésből sztem még égigérő paszulyt is ültetnék:o)

Készülnek a rétegek:

1       1.  Az első réteget kartondobozok alkotják. Szétterítve, cellux és lehetőleg matricamentesen kerülnek egymás mellé (inkább fedve mint hézagokat hagyva) a kiválasztott részre. A kartont helyettesítheti 3-10 rétegnyi újságpapír is, de nekem a barna karton sokkal szimpatikusabb. (Arról nem beszélve, hogy az iskolába papírgyűjtés volt,...hát fuss az újságoknak) A kartonpapír kellően elzárja a gyomnövényeket a következő rétegtől és azok 2-3 próbálkozás után feladják és nem dugják ki buksijukat a kertészek bosszantására. (Ez még nem tapasztalat csak olvastam és hiszem, mert nagyon jól hangzik. Ilyen a született optimista:o) ) Idővel a karton lebomlik és míg a gyomoknak ellensége a gilisztáknak barátja.

A lefektetett kartont megöntözzük.

2.       2. A papír tetejére kerülhet trágya,.....a mi esetünben ez darált trágyás föld.

3.     3. A megöntözött földrétegre aztán szabadjára engedve a fantáziát került komposzt, fahamu, fű, avar.

4.       4. A rétegeket szalma zárja majd. Majd, mert a ház ura annyira felbuzdult az ágyások alakulását látva, hogy utólag kíván nekik deszkából oldalfalat barkácsolni. Úgy viszont kerül majd még a deszkákhoz egy kis föld és csak utána a szalma.

Az első réteg előtt a munkálatok annyiból álltak, hogy a paradicsomszárakat kihúztam a földből. Egyéb talajmunka nem szükséges. A kartondobozok leteríthetők gyomra, fűre, homokra vagy a mi esetünben gyomszőtte homokra.

Fontos, hogy a rétegeket ne tömörítsük. Ezeket nem csapkodjuk meg a lapáttal és nem is rohangálunk rajtuk. Pont ezért csak olyan széles ágyást javasolt építeni, amit belépés nélkül is átérünk. Kb 1,2m-nek mondják az ideális szélességet, de én helyenként kicsit szélesebbet is engedtem, hogy az esetenkénti nyújtózkodás is adott legyen:oP

A réteges ágyásokat megépíthetjük tavasszal is, de az ősz az ideális, mert így a régek az időjárás következtében tömörülnek, érnek. Kb olyan ez mint mikor salátát készítünk és időt adunk neki, hogy az ízek összeérjenek. Nyami:o)

Mi dolgoztunk a gyerekek élvezték a földkupac kínálta lehetőségeket. Bevallom én csak azért nem csúszdáztam rajta egyet, mert a szomszédok a kerítésen lógtak,...ki látványosa, ki titokban, nézték mi készülődik.

Konklúziók a nap végére:

-5x ennyi ágyásnak is örülnék,

-egész jól tudok földet lapátolni

-a teli talicskával boldogulok, de jobb ha férfierő tolja

-gyerekek nélkül gyorsabban haladtunk volna, de így többet nevettünk:o)

Pisiljünk a kertbe!

 Magyar szakirodalmat nem sokat, angolt azonban garmadával találtam :o) Így van az ha az embert lelkesíti egy-egy téma. Nem, nem a vizelet újrahasznosítása volt itt a fő kérdésem inkább a kertészkedéssel kapcsolatos anyagokat olvasgattam.

Nos, a pisi mint olyan helyettesíti a műtrágyát.

Az emberi vizelet frissen és higgítva (1:8-1:10, palántáknál 1:20-1:30) kiválóan alkalmazható a veteményesben. Töményen nem használható, mert kiégeti a növényeket!

Izlés kérdése de:

-a friss vizelet steril hacsak nem vagyunk betegek, nincs húgyúti fertőzésünk

-környezetbarát, olcsó, könnyen elérhető

- vizeletünk pH-ja és összetétele függ a táplálkozásunktól (ha gyógyszert szedünk ne öntözzük vizeletünkkel a növényeket)

-komposztba is önthetjük, kiváló nitrogén forrás

Belebotlottam egy cikkbe, amely arról számol be, hogy a paradicsomnak mennyire jó a vizelet némi fahamuval keverve.(Ha akad olvasóm, akit csak a tudományos folyóiratokban megjelent írás nyugtat és minden mást ponyvának tart, akkor itt most megnyugodhat.) Svédországban nagy területeken alkalmazzák ezt az eljárást. És a permakultúrában sem ismeretlen.

A mai világban nagyon álszentek lettünk,...undorodunk saját váladékainktól. Sőt a gyermekünkétől is. Nem kétlem, hogy ezt az írást olvasva egyesek fejében az is megfordult, hogy jómagam sem vagyok normális.

.....közben esszük a hormonnal, AB-al kezelt állatok húsát, a tetvekkel színezett joghurtot, a bizonyítottan káros anyagokkal teli félkész- és készételeket. Kenegetjük magunkat és csemetéinket a médiának bedőlve egészségtelen kozmetikumokkal.

Izlés kérdése, de én akkor már a pisire szavazok:oP

(Dédanyáink valószínűleg nem is lepődnének meg ezen.)

Kép innen:http://www.clipartguide.com/

Őszi séta