KOMPOSZTál(l)junk meg egy szóra!

   Hosszas töprengés után 1 évvel ezelőtt rendeltem egy komposztáló tartályt. A sima kupacot a földre nem szerettem volna,....rengeteg négylábú betolakodó van éjjelente a kertünkben. Esetleg széthordták volna. A fából készült komposztálóhoz meg nem ártott volna ha a férjem is legalább olyan lelkes mint én vagyok. Maradt hát a műanyag (tyű, de természetközeli, ez volt a kompromisszum), amit postai úton a rendeléstől számítva már a második napon meghoztak. Egyedül, kb 5 perc alatt szereltem össze és tettem félárnyékos helyre. Onnantól komposztálunk, konyhai- és kerti hulladékot. Bár ebben az esetben a hulladék nem is annyira találó elnevezés. 

   A komposzt, lekvár a növénynek:o)

   Szemeteskukánk telítettsége látványosan megcsappant. Már nem kérdés, hogy mit kezdünk a sok ággal metszés után vagy a lenyírt fűvel. (Ez utóbbi mostanában inkább zöld mulcsként van hasznosítva, nem kerül a komposztba.)

   Vendégeink mindig megcsodálják,...van aki komposzt-szagolni jött hozzánk:o))))

(Ideális esetben teljesen szagtalan még fél méterről is.)

   Nekünk meg nincs más dolgunk mint etetni komposztot, vendéget egyaránt.

   Ma zöldborsót fejtettünk a gyerekekkel. A kicsi inkább enni járt a tálhoz. Királylány meg tanulja, hogyan lehet úgy beszélni, hogy közben a keze is jár. Van még mit gyakorolni:o)

A borsóhüvelyek a komposztba kerültek.

Nini,......kertünk legújabb lakója a komposztkrumpli!

Sorbet-szerű a mi fagyink

2 érett banán és másfél citrom leve krémesre keverve, az aprítógép tartályában került be a mélyhűtőbe.
(Ez annyira egyszerű, már-már súrolja a "ciki leírni" határát.)
Pár óra múlva a konyhapulton, mikor picit olvadásnak indult és karalábévájóval tálkákba szedtem,...néztem ahogy a kicsi egyre merészebben nyalogatja, a nagy meg nem köt bele a "fagyi" elnevezésbe,.....
Érdemes kipróbálni eperrel vagy málnával is citrom helyett.
Hála az érett banánnak cukor nem kell:o)

Eper és kesu

Tavaly hatalmas mennyiségű epret szedtünk és miután rájöttünk, hogy előbb romlik mint megennénk lekvár lett belőle. Az idén valahogy észrevétlenül érkezett az eperszezon és mire feleszméltem már vége is lett. Ma vettem epret, de ennek már csillagászati ára van. Igaz finom édes, nem miniatűr, de nem is az a vízízű óriás.

Az epret legjobb eperként enni. Pontosabban én minden gyümölcsről ezt vallom és akkor készül belőle főtt étel vagy süti ha már unjuk nyersen vagy kezd nem túl bizalomgerjesztő lenni nyersen.

Egyik mániámnak hódolva recepteket keresgélek blogokon, újságokban,...így akadtam rá erre a remek nasira, amit tartok annyira egészségesnek, hogy gyorsan meg is csináltam. És tényleg gyorsan,..nem tart tovább mint pl tejszinhabot verni és az eperre pakolni és legalább annyira finom:o)

Ami kell hozzá az lényegében az eper és a kesudió (20dkg kesudió, 1 pohár víz, fél citrom leve, 1 ek méz összeturmixolva habosra) amit pohárban rétegezni is lehet, de lévén Ircipirci tépte a nadrágom és kezdett igazán mérges lenni, hogy a finom falat várat magára én csak az eperre kanalaztam a kesuhabot. A két lány megevett fél kg epret a fele habbal,....a hab másik felét majd elhasználom más gyümölcshöz, mert eperből már nem maradt:o/

(A kesudióban nagyon sok értékes tápanyag található: foszfor, kalcium, magnézium, vas, réz, cink, szelén, A- , B- és E-vitamin, béta-karotin, folsav.)

Kókuszlisztből finomat

Hónapokkal ezelőtt puszta kíváncsiságból vettem egy csomag kókuszlisztet. Volt egy csúfos próbálkozásom és csak a beszerzési ára miatt nem vágtam az egész csomagot a kukába. És milyen jól tettem!

A héten már ettek a lányok kókuszlisztes palacsintát!

3 tojás,

löttyentésnyi olaj (nálam szőlőmag olaj)

csipetnyi só

1 mk sütőpor (mk= mokkás és nem merő :oP )

1 dl (fél bögre) kókuszliszt

rizstejből annyi, hogy a sima palacsintatésztától valamivel sűrűbb tésztát kapjunk (első alkalommal felesbe használtam kókusz illetve zabpehely lisztet. Ez utóbbi miatt tapasztalatom szerint kevésbbé szakadós a palacsinta).

Cukor nem kell a tésztába, mert a rizstej eleve édes.

A palacsintákat kisebb kerámia serpenyőben sütöttem. (A kerámia nagy kedvencem lett,...ha nem is foglakozunk a teflonedények egészségtelenségével, ebbe még a teflonnál is kevesebb olaj szükséges.)

Kb 20 cm átmérőjű palacsintákat sütöttem a megszokott módon. (Ha a tésztát túl vastagra készítjük, vagy nem várjuk meg, hogy kellően átsüljön akkor szakad.)

Királylány kakaóval, Ircipirci mézzel eltett feketeribizli lekvárral ette. 3 darabot még az elején megmenekítettem a ház urának:o)

A palacsinta adta sikeren ma Ircipircinek kókuszlisztes pizzát sütöttem. A többieknek futár hozta. Én Ircipircijéből ettem. Nem mondom, hogy egy az egyben a klasszikus pizza ízvilága, de finom és bevallom tejmentességünk (és egy ideje gluténmentességünk) nem ok arra, hogy kínossan próbáljam a klasszikus ízeket ezzel a diétával klónozni. Teljesen elégedett vagyok ha új és finom ételeket készítek, melyeket örömmel fogyasztunk mindannyian. Ezt a kókuszos pizzát Ircipirci örömmel ette. Kell ennél több?

Recept:

3 tojás felverve

1 gerezd reszelt fokhagyma

½ kk sütőpor

½ bögre kókuszliszt

1 kk szárított oregánó és ugyan annyi szárított bazsalikom.

A kész tészta a palacsintatésztánál jelentősen sűrűbb, de még kenhető.  Az eredeti receptnél sütőpapírt javasolnak, de én azzal mindig pórul járok és nem tudom a tésztáról lekaparni. Így bármennyire nem kedvencem a szilikonos tepsit ma azt használtam (25x30 cm) sütőpapír és minden nélkül. 190 C-on sült a tészta 20 percet majd rákerült a paradicsompüré, kolbászkarikák és a kukorica (nálunk ennyi volt most a feltét), hogy visszakerülve a sütőbe még süljön 5-10 percet.