hétfő, október 31, 2011

Őszi intermezzo


Ha meg lehetne állítani a pillanatot, akkor nem lenne pillanat.
Ülök a kormány mögött, túl egy gyomorgörcsön, mert kiintett a rendőr. Aztán míg lassítottam újra intette, hogy mehetek tovább. Talán mást szemelt ki,...vagy a két hortyogó aprólelket vette észre a hátsó ülésen,....
Pár kilóméterrel később jobb oldalt lenyugvó napszínű kukoricaföld, balra már a barnán terpeszkedő tarló. Előttem a tejüvegre rajzolt út az egyre halványodó fákkal. Benzinszag és motordübörgés, de én érzem a nedves föld szagát és a csípős őszi levegőt az arcomon. A pillanatból emlék lett.


Díszbirs az avarban (kertünkben)....



…..az elmúlás is lehet gyönyörű (ugyan ott).


hétfő, szeptember 12, 2011

Egy (nem)létező középfülgyulladás története


...mert, mikor a nő anya lesz jön csak rá mennyire tanulnia kell a türelmet.
És megtanulni röhögni, mikor a sírás is indokolt lenne.

A orvos:
(Kicsit türelmetlen volt, hogy nem értettem első szóra, hogyan kell egyszerre lefognom a gyerek lábát a combommal, fejét az egyik, karjait a másik kezemmel. Ircipirci eközben figyelt majd türelmét vesztve és a szokatlan helyzettől megrémülve sírni kezdett, ami rövid idő múlva öklendezésig, majd hányásig fajult.)
Természetesen nyaralás után műtét!
A füle nagyon durva, tele fülzsírral a dobhártya előtt és szmötyivel (nem szakszó) a dobhártya mögött. A két másodpercre bedugott műszer is egyenes vonalat mutatott,....nagyon rossz lehet a hallása. Mennyünk csak nyaralni, már ha a gyerek ezt ilyen állapotban élvezni tudja. (Most kellene lemondani az egészet és maradni,...-fut át a gondolat.)
A középfül tisztítása altatásban történik, akkor kikapják az orrmandulát is,...úgy is az lenne a következő lépés. A műtét után pár órával haza is lehet menni.
Remek.

B orvos:
(Magánrendelő egy lakóparkban. Orvosunk barátságosnak szeretne tűnni (vagy lehet nem is szeretne), de egyébként inkább nagyképűnek tartom. Sebaj, ez nem befolyásolja a tudását.)
Ircipircit nem kell lefogni, sőt fel se kellene emelnem, de én azt mégis megteszem. A műszeres vizsgálat lényegesen hosszabb. A gyerek nyugton van, szótlan. Az orvos dicséri egyik oldalról én a másikról.
Az orrmandulát nem kell kivenni. Ha gondok vannak vele, akkor is csak 3 éves kor után szánjuk rá magunkat a műtétre. A füle teljesen jól működik. Kizárt, hogy a dobhártya mögött bármi rendszeridegen dolog legyen. A külső fül öntisztuló, sem beletenni, sem kivenni nem kell onnan semmit.
Műtét nem indokolt.

Hazafelé iszonyatos dugóban állok. Két gyerek türelmetlenkedik mögöttem. Zúg a fejem. A két vizsgálat között egy hét sem volt. Ugyan arról a gyerekemről van szó. Most keressek egy 3. majd 4. és ki tudja hány mások által dicsért fülészt?! Miért, hogy legyen egy A/2 vagy egy B/4-es szakemberünk is?

A nyaralás gondtalan volt. Ircipirci élvezte talán a legjobban a tengert és a homokot.
A műtétet most lemondjuk, ne foglaljuk a helyet olyan gyermek elől akinél a műtét tényleg indokolt.
(Mert naívan remélem, hogy a műtőasztalra csak olyanok kerülnek, akiknek tényleg ott a helyük.)


vasárnap, augusztus 28, 2011

Kötés, fejtés, felejtés

Annyi szépséges kézimunkával találkozom, hogy kedvet kaptam (ismét) alkotni.
A kék minden csak nem a kedvenc színem. A "cirmos" fonal sem a kedvencem, de ez a Barkás megtettszett és a kékszemű (Ő:Anya én csak szürkét és egy kis zöldet látok benne Én: És kéket nem? Ő: De, de abból csak egy picinyke pötty van.)lányomra gondolva rendeltem is belőle.
Majd mégis magamnak kezdtem el kötni,...és kötöttem,....meg horgoltam az elején,...csak elfelejtettem, hogy  méreteim már nem egyeznek a gimis méreteimmel:o/
És most fejthetek:o(
És felejthetem a csalódottságom.








csütörtök, július 14, 2011

Feketeribizli pro és kontra

A feketeribizlis pite csak nekem ízlett. A ribizli miatt. A többieknek meg a ribizli miatt nem. Amit lerágtak az a tészta volt. OK, finom volt az is, de azért,......máskor tehetnék titokban, hogy ne lássam mit művelnek mikor az amúgy is izzadós időben kiszédülök a konyhából.
Ribizli őnagyságát ebben a formában elfelejtjük, de maga a tészta sikere és elkészítésének egyszerűsége arra késztet, hogy legközelebb más gyümölccsel párosítsam.
Az eredeti receptet Ircipirci miatt módosítani kellett, de maradok is emellett, mert remek lett :o)

50 dkg feketribizli
2 dkg kókuszolaj vagy tejmentes margarin (pl Liga)
2,5 dl kókusztej (édes) – sztem a dobozban melyet használtam csak 2 dl volt, de így is elég lett
1 tojás
1 dl olaj
1,5 dl cukor
3,5 dl rétesliszt
1 zacskó sütőpor

A ribizlit mosás, enyhe szárítás után egy sütőpapírral bélelt, a sütőpapírt enyhén kivajazott piteformába tettem. A tészta nedves és száraz hozzávalóit külön-külön összekevertem majd vegyítettem. Galuskatészta-szerű anyagot kaptam, melyet könnyű volt eloszlatni a ribizlin.
180°C-on (előmelegített) sütöttem 25-30 percig majd tányérra borítottam és a sütőpapírt lehúztam a kész pitéről.


vasárnap, július 03, 2011

Befőzés indul!


Közepes méretű meggyfánk igazi hős. Míg 4 másik társát teljesen elpusztította az ádáz monília, ő megúszta kisebb ágvesztéssel. Rendületlenül terem. Olykor keveset, olykor kicsit többet és néha rengeteget. Az idén pl 15 kg-t, amit sikerült az utolsó percben, jó éretten leszedni szakadó esőben. Minden évben mikor elővesszük a létrát és túlcsordul bennünk a vágy, hogy akkor MOST meggyszedés az eső elered. De mi szedtük és szedtük.
Aztán lett belőle pite, lekvár és csatni.
(Nyersen is ettünk belőle jócskán Ircipircivel, mert kettőnk száját nem húzta össze a kellemes fanyarság.)

Ha egy férfi otthonosan mozog a konyhában azt én nagyon szeretem. Ha mindezt fűszerezi (a konyhában ezt egyébként könnyű) némi tehetséggel,....nos, az nekem feledtébb szimpatikus. Találtam is egy ilyen férfias blogot tele csupa finomsággal.
Ki is próbáltam pár meggyes receptet,...nagy sikerrel.

Az idén először készítettem csatnit (chutney). Meggyes-rozmaringosat ráadásul. Hmmmmm, érdekes kombináció. A végeredmény illatos és nagyon finom!

Meggyes-rozmaringos csatni ( a fenn említett blogról)
Hozzávalók: 1,5 kg meggy, 20 dkg vöröshagyma, 1 csomag mazsola, 30 dkg cukor, 2,5 dl málnaecet, 1-2 szál friss rozmaring, két teáskanál őrölt gyömbér, só
A meggyet magozzunk ki, tegyük egy nagy lábasba és adjuk hozzá a következő anyagokat: a nagyobb kockákra vágott vöröshagymát, a mazsolát, a cukrot, a málnaecetet (ha nincs, akkor borecetet), a friss rozmaringot, az őrölt gyömbért és ízlés szerint sót. Állandó kevergetés közben főzzük 40-45 percig. Ha csípősre szeretnénk készíteni, akkor 1-1 darab erős paprikát is tehetünk bele.

Tettünk el rumos meggyet, mely új nevet kapott alkoholt kerülő ámde, a humort kedvelő barátnémnak hála :o)



Fél literes üvegbe rétegesen teszek barnacukrot és meggyet. A meggyet elég szorossan helyezem el és kb 7-8 ek. barnacukor kerül az üvegbe. A végén 0.5dl rummal öntöm le. Az üveget lezárva mehet is a polcra.
Mi teában (18 éven felülieknek) és sütiben szeretjük.

Anyósom a lekvárokat celofánnal zárta és két celofán közé tartósítót tett.
Nálunk a családban az üveget kupakkal fedjük és azt 5-10 percre a fejére fordítjuk. (Ezt a remek húzást nem Kaldeneker úrtól tanultam :oP)
Emlékszem gyerekkoromban apukám fél napon át mosta az üvegeket a különböző finomságokhoz. Az üvegek csíramentesítése nálunk is elsődleges. Valamint a romlott gyümölcsök kiiktatása. Mindezen trükkök felhasználásával romlásmentesen található a polucainkon akár 2 éves lekvár is:o)

És hogy az idei kezdet mégjobb legyen,....most először próbáltam ki (igaz, azt feketeribizli lekvárnál) a sűrítést (és most lehet vitatkozni, hogy ez vajon mennyire igazi lekvár így) zselatin (A zselatint ipari keretek közt a húsipar, és a bőrgyártás melléktermékeként állítják elő, elsősorban bőrből, sertés- és szarvasmarhacsontokból.) helyett agaragarral (tengeri vörösmoszatból nyert sürítő). A végeredménnyel elégedett vagyok noha ügyködésem alatt az egykoron látogatott mikrobiológiai gyakorlatok jutottak az eszembe. (táptalajba használják az agaragart)

Tavaly Királylány csodaszép sárgabarackokat rajzolt, hogy jelölni tudjuk a baracklekváros üvegeket. Idén nem volt kedve kreatívkodni így nyomtattam, ragasztottam és ha nem is textilből , de sima szalvétával dekoráltam:o)



….és még nincs vége!


vasárnap, június 19, 2011

UNE


A dekorkozmetikumok szerelmese vagyok.
A letűnt idők után, mikor ügyesen festettem teljes arcot egy darab rúzzsal,...erősen a szájat, pöttyözve az arccsontnál, majd egy leheletnyi rúzs elkenve a szemöldök alatt,...mindezt a sátorban, miközben vártam, hogy mikor megyek újabb körre madarakat szedni a hálóból,.....simulós farmerben és kiradírozott orrú Puma sportcipőben,.....
Nos, a letűnt idők után ma már duzzadó sminktáskám nyitom minden reggel és kenem magamra könnyed mozdulatokkal, iszonyat rövid idő alatt az összevásárol termékek egy részét.

Egy idő óta szemezek velük. Tudod, mikor direkt arra mész. Mikor tudod, hogy nem kell neked, mégis megnézed, megfogod, szagolgatod. Mikor rosszul vagy a parfümök illatától, de feléjük kanyarodsz, mert ott vannak ők is,.....a parfümök felé vezető úton állnak bájosan, nőiesen, babásan,...olyan Nivea-reklámos nők szépségével.

És győzött a vágy. Egy szemceruza erejéig. Egy lágy, telt színű és mégsem tolakodó szemceruza erejéig.
Megvettem életem első UNE termékét.
100%  természet.
És ha nem is leszek tőle reklámarc, de boldog mint mikor enyém lett a kirakatban hónapokig óhajtott plüsmaci, biztosan:o)



szombat, június 18, 2011