vasárnap, július 03, 2011

Befőzés indul!


Közepes méretű meggyfánk igazi hős. Míg 4 másik társát teljesen elpusztította az ádáz monília, ő megúszta kisebb ágvesztéssel. Rendületlenül terem. Olykor keveset, olykor kicsit többet és néha rengeteget. Az idén pl 15 kg-t, amit sikerült az utolsó percben, jó éretten leszedni szakadó esőben. Minden évben mikor elővesszük a létrát és túlcsordul bennünk a vágy, hogy akkor MOST meggyszedés az eső elered. De mi szedtük és szedtük.
Aztán lett belőle pite, lekvár és csatni.
(Nyersen is ettünk belőle jócskán Ircipircivel, mert kettőnk száját nem húzta össze a kellemes fanyarság.)

Ha egy férfi otthonosan mozog a konyhában azt én nagyon szeretem. Ha mindezt fűszerezi (a konyhában ezt egyébként könnyű) némi tehetséggel,....nos, az nekem feledtébb szimpatikus. Találtam is egy ilyen férfias blogot tele csupa finomsággal.
Ki is próbáltam pár meggyes receptet,...nagy sikerrel.

Az idén először készítettem csatnit (chutney). Meggyes-rozmaringosat ráadásul. Hmmmmm, érdekes kombináció. A végeredmény illatos és nagyon finom!

Meggyes-rozmaringos csatni ( a fenn említett blogról)
Hozzávalók: 1,5 kg meggy, 20 dkg vöröshagyma, 1 csomag mazsola, 30 dkg cukor, 2,5 dl málnaecet, 1-2 szál friss rozmaring, két teáskanál őrölt gyömbér, só
A meggyet magozzunk ki, tegyük egy nagy lábasba és adjuk hozzá a következő anyagokat: a nagyobb kockákra vágott vöröshagymát, a mazsolát, a cukrot, a málnaecetet (ha nincs, akkor borecetet), a friss rozmaringot, az őrölt gyömbért és ízlés szerint sót. Állandó kevergetés közben főzzük 40-45 percig. Ha csípősre szeretnénk készíteni, akkor 1-1 darab erős paprikát is tehetünk bele.

Tettünk el rumos meggyet, mely új nevet kapott alkoholt kerülő ámde, a humort kedvelő barátnémnak hála :o)



Fél literes üvegbe rétegesen teszek barnacukrot és meggyet. A meggyet elég szorossan helyezem el és kb 7-8 ek. barnacukor kerül az üvegbe. A végén 0.5dl rummal öntöm le. Az üveget lezárva mehet is a polcra.
Mi teában (18 éven felülieknek) és sütiben szeretjük.

Anyósom a lekvárokat celofánnal zárta és két celofán közé tartósítót tett.
Nálunk a családban az üveget kupakkal fedjük és azt 5-10 percre a fejére fordítjuk. (Ezt a remek húzást nem Kaldeneker úrtól tanultam :oP)
Emlékszem gyerekkoromban apukám fél napon át mosta az üvegeket a különböző finomságokhoz. Az üvegek csíramentesítése nálunk is elsődleges. Valamint a romlott gyümölcsök kiiktatása. Mindezen trükkök felhasználásával romlásmentesen található a polucainkon akár 2 éves lekvár is:o)

És hogy az idei kezdet mégjobb legyen,....most először próbáltam ki (igaz, azt feketeribizli lekvárnál) a sűrítést (és most lehet vitatkozni, hogy ez vajon mennyire igazi lekvár így) zselatin (A zselatint ipari keretek közt a húsipar, és a bőrgyártás melléktermékeként állítják elő, elsősorban bőrből, sertés- és szarvasmarhacsontokból.) helyett agaragarral (tengeri vörösmoszatból nyert sürítő). A végeredménnyel elégedett vagyok noha ügyködésem alatt az egykoron látogatott mikrobiológiai gyakorlatok jutottak az eszembe. (táptalajba használják az agaragart)

Tavaly Királylány csodaszép sárgabarackokat rajzolt, hogy jelölni tudjuk a baracklekváros üvegeket. Idén nem volt kedve kreatívkodni így nyomtattam, ragasztottam és ha nem is textilből , de sima szalvétával dekoráltam:o)



….és még nincs vége!


vasárnap, június 19, 2011

UNE


A dekorkozmetikumok szerelmese vagyok.
A letűnt idők után, mikor ügyesen festettem teljes arcot egy darab rúzzsal,...erősen a szájat, pöttyözve az arccsontnál, majd egy leheletnyi rúzs elkenve a szemöldök alatt,...mindezt a sátorban, miközben vártam, hogy mikor megyek újabb körre madarakat szedni a hálóból,.....simulós farmerben és kiradírozott orrú Puma sportcipőben,.....
Nos, a letűnt idők után ma már duzzadó sminktáskám nyitom minden reggel és kenem magamra könnyed mozdulatokkal, iszonyat rövid idő alatt az összevásárol termékek egy részét.

Egy idő óta szemezek velük. Tudod, mikor direkt arra mész. Mikor tudod, hogy nem kell neked, mégis megnézed, megfogod, szagolgatod. Mikor rosszul vagy a parfümök illatától, de feléjük kanyarodsz, mert ott vannak ők is,.....a parfümök felé vezető úton állnak bájosan, nőiesen, babásan,...olyan Nivea-reklámos nők szépségével.

És győzött a vágy. Egy szemceruza erejéig. Egy lágy, telt színű és mégsem tolakodó szemceruza erejéig.
Megvettem életem első UNE termékét.
100%  természet.
És ha nem is leszek tőle reklámarc, de boldog mint mikor enyém lett a kirakatban hónapokig óhajtott plüsmaci, biztosan:o)



szombat, június 18, 2011

péntek, június 17, 2011

Könyvajánló, mert olvasni jó

...főleg egy ilyen könyvet, ilyen könyveket.

"Írjon nekem Emi. Az írás olyan mint a csók, az ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel."

"Egyetlen ember nem adhat meg mindent a másiknak. De akarnia kell. És soha nem adhatja fel, hogy legalább megpróbálja."

Egy író (Daniel Glattauer), egy történet, két kötet (Gyógyír északi szélre, A hetedik hullám),.....meleg tea vagy egy pohár vörösbor, kényelmes fotel, két éjszaka és a rabja leszel.

(A két könyvet szívesen adom kölcsön.)








kedd, június 14, 2011

Lonc lobonc


Elődeink (előttünk a mi házunkban lakó, valójában azt felépítő család) precízen megtervezték anno a kertet. Számításukba csak egy picinyke hiba esett. Normál kertészetbe tévedtek a tervezett bonsai-kertészet helyett. Így történhetett, hogy ahol az ember szeme 3 tuját lát, ott valójában 5 fa nyomorog. Sőt, miután elhatároztuk, hogy nem csak szemünknek tesszük elfogadhatóbbá a dzsindzsát, de az ott lakókat is több levegőhöz juttatjuk,...nos, kiderült, hogy az a 3 tuja valójában 7!

Míg férjemmel a mai napig egymásnak feszítjük szakmai ismereteinket és a természet iránti szeretetünket a fákkal kapcsolatban addig a kertben random módon kinövő bokrok a kezdetektől az én gondozásom alatt állnak. (Ne legyek ennyire arrogáns,....a bokrok logikusan helyezkednek el csak nem minden ember logikája egyforma. Azt hiszem így helyes.)

Eldöntöttem, hogy én értek a bokrok metszéséhez. Eldöntöttem. Egyenlőre jól döntöttem. A bokrokat metszegettem (bevallom, főként érzésből mint tudásból) és azok egyre szebbek lettek. Sőt, évente 2x is virágba borultak. Már amelyik erre képes.

Persze voltak hullámvölgyek.
-Királylány járni tanul (kit érdekelnek a bokrok)
-Királylány beteg (kit érdekelnek a bokrok)
-Kinn hideg van (kit érdekelnek a bokrok)
-Férj metszi a bokrokat (Tuti valami aszimetrikus alakot hoz ki belőlük,...és aztán?!)
-Nagyon várandós vagyok (kit érdekelnek a bokrok)
-Ircipirci irtó pici (kit érdekelnek a bokrok)

Aztán megtáltosodtam. Az idén rájöttem, hogy nem egy nap alatt, hanem 6, de képes vagyok egyedül is beültetni 3 virágládát (amolyan lábakon álló, teraszra való szépségeket) míg a kicsi hintázik, muskátli virágot szed szét vagy éppen alszik a babakocsiban.

Sőt, ma arra is rájöttem, hogy mi ketten Ircipircivel simán megmetszük a bokrokat is. Ő vígan ül a bal kezemben a metszőolló meg csattog a jobb kezemben. Az ágak lehajolnak, ha elég ügyes vagyok röptükben kapom el őket ollós kezemmel. Közben meg hopp, hopp, hopp-hopp-hopp, gyerek már sikongva nevet anya hangjának hallatán meg az ügyes zsonglőrködésen. Aztán a földre esetteknél jajj, jajj-jajj-jajj,.....kacagás. Majd a fekvő ágak egy kupacba rugdosása paf-paf-paf,.....nevetés. Hát így.

Ircipirci beteg (kicsit megfázott), járni tanul (már egy ideje), de jót nevettünk és a bokrok is szépek:o)

És hogy mi lesz a zöld hulladékkal?
Hát, majd összeszedem este,...vagy szépen nézek Apamacira:oP

…..mert (MÉG) nincs komposztálónk:o(



péntek, június 10, 2011

Dé mint datolya


Annyira egyszerű, hogy gyereknek sem elég érdekes az elkészítése. Mégis olyan finom, hogy kicsik és nagyok is élvezettel ették volna, ha..... Ha lehetőségük lett volna rá.
Történt ugyanis, hogy én ezeket a golyókat egy nagyon kedves ismerősöm búcsúbulijára vittem. Férj és a nagylányom csak egy golyót kaptak megfelezve,....várták haza a maradékot. Hiába.

A talált recept sem túl bonyolult, de idő hiányában (nem tudtam elszaladni a boltba) az enyém annál is egyszerűbb:oP

Magozz ki 25 dkg datolyát (kerestem frisset, de kb a 4. boltba találtam cirka 6 szemet),... és vegyítsd dióval (a recept szerint szintén 25 dekányival, de nálam dióból azért maradt). Turmixold össze (inkább aprítógépben mint turmixban csak hogy precíz legyek) és a kapott masszából formázz pici (kis falatnyi) golyókat.

A dió zsírossága miatt a massza ragacsos, de simán formázható.
A datolya mézédes, így felesleges bele cukrot tenni. Hurrá!

Ha nagyon ráérsz, mehet bele pici fahéj, citromhéj vagy egyéb finomság, de hidd el így is tökéletes.
….a dicsérő szavak után meg csak mosolyogj sejtelmesen ha nem szeretnéd elárulni, hogy a nyersanyag beszerzése vette el a legtöbb időd.

péntek, június 03, 2011