szombat, június 26, 2010

Hiányzik a zene

„A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata.

A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.” /Wiki/


Az út jobb oldalán építkezés, a balon is az volt,....házak amíg a szem ellát. Fa egy szál se. Hátam mögött az egyik gyerekülés meg a másik helye. Üresen. A rádióban Nickelback szól.

Hiányzik a zene.

Tudtam, tudtuk, hogy más lesz majd az élet a gyerekekkel. Hogy az emberek mellől elmaradoznak a gyermektelen barátok, hogy vége a hajnalig tartó beszélgetéseknek a szórakozóhelyen ülve, hogy a hirtelen ötleteket tudat alatt sokszor megrágjuk.

Hiányzik a zene.

Mikor a nagy még kicsi volt, sokszor volt csend a lakásban, majd jött a babazene, a komolyakkal is próbálkoztunk. Most nem múlik el autózás vagy TV nélküli délután, hogy az autót vagy a házat ne töltené be Halász Judit, a Kolmpos, Kaláka vagy az Almáék.

Hiányzik a zene.

I tebe sam sit kafano,...énekeltük míg be nem rekedtünk noha akkor azt sem tudtuk mit jelent igazából a szerelem és az alkoholt is csak a nyelvünk hegye érintette. Az ex-jugoszláv rock már más tészta volt. Olyan dalok születtek akkor melyeket hiszem, hogy az emberek többsége még most is kívülről fúj -és azt nem szégyenli- a legtöbb volt tagköztársaságban. A városban sétálva sok szor láttunk katonákat (közel volt a laktanya) és pirulva vihogtunk ha egy-egy baka ránk nézett. A bakák azóta megcsunyultak, az egyenruhájuk sem ránctalan már.

Hiányzik a zene.

Az egyetemi bulikon már máshol és mással léptünk pocsolyába az új cipőnkkel meg ordítottuk a párduc, oroszlág, gorilla, MAKÁKÓ-t. A konditeremben tuc-tuc zenére izzadtunk. Már tudtuk mi a szerelem és mikor másnaposan, karikás szemekkel és keserű ízzel a szánkban indultunk el a hányás-szagú folyosón gondolatban az Angie c zenére lassúztunk. Nekem még a karom is elzsibbadt,...feltéve, hogy elég magas fiú kért fel táncolni.

Jazz.

Rock.

Klezmer.

Micsoda éjszaka volt-ra táncoltam a férjemmel gyertyával a kezünkben Nem tudom, hogy a tánctudás hiánya vagy a helyzet szokatlansága miatt tűnt a szám annyira hosszúnak?! Később a Hit the road Jack alatt izzadtunk a vendégekkel a novemberi éjszakán,....akkor még nem tudtam, hogy csodálattal nézem majd a musical-énekeseket és annyira megfog a Rómeó és Júlia zenéje, hogy első gyermekünk naponta hallgatja majd a méhemben, hogy énekel (hamisan, de rettenetesen) anya és milyen kitartó:o)

Költöztünk és a legtöbb CD még a dobozban. Régen költöztünk és a legtöbb CD még mindig a dobozokban.



Azt hiszem végső ideje, hogy anya is zenét hallgasson. Felnőtt zenét;o)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése