Mantra

A magyar mantra.
Soha jobbkor.
Hallgatnám egész nap.

Könyvajánló, mert olvasni jó

...főleg egy ilyen könyvet, ilyen könyveket.

"Írjon nekem Emi. Az írás olyan mint a csók, az ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel."

"Egyetlen ember nem adhat meg mindent a másiknak. De akarnia kell. És soha nem adhatja fel, hogy legalább megpróbálja."

Egy író (Daniel Glattauer), egy történet, két kötet (Gyógyír északi szélre, A hetedik hullám),.....meleg tea vagy egy pohár vörösbor, kényelmes fotel, két éjszaka és a rabja leszel.

(A két könyvet szívesen adom kölcsön.)

Lonc lobonc

Elődeink (előttünk a mi házunkban lakó, valójában azt felépítő család) precízen megtervezték anno a kertet. Számításukba csak egy picinyke hiba esett. Normál kertészetbe tévedtek a tervezett bonsai-kertészet helyett. Így történhetett, hogy ahol az ember szeme 3 tuját lát, ott valójában 5 fa nyomorog. Sőt, miután elhatároztuk, hogy nem csak szemünknek tesszük elfogadhatóbbá a dzsindzsát, de az ott lakókat is több levegőhöz juttatjuk,...nos, kiderült, hogy az a 3 tuja valójában 7!

Míg férjemmel a mai napig egymásnak feszítjük szakmai ismereteinket és a természet iránti szeretetünket a fákkal kapcsolatban addig a kertben random módon kinövő bokrok a kezdetektől az én gondozásom alatt állnak. (Ne legyek ennyire arrogáns,....a bokrok logikusan helyezkednek el csak nem minden ember logikája egyforma. Azt hiszem így helyes.)

Eldöntöttem, hogy én értek a bokrok metszéséhez. Eldöntöttem. Egyenlőre jól döntöttem. A bokrokat metszegettem (bevallom, főként érzésből mint tudásból) és azok egyre szebbek lettek. Sőt, évente 2x is virágba borultak. Már amelyik erre képes.

Persze voltak hullámvölgyek.

-Királylány járni tanul (kit érdekelnek a bokrok)

-Királylány beteg (kit érdekelnek a bokrok)

-Kinn hideg van (kit érdekelnek a bokrok)

-Férj metszi a bokrokat (Tuti valami aszimetrikus alakot hoz ki belőlük,...és aztán?!)

-Nagyon várandós vagyok (kit érdekelnek a bokrok)

-Ircipirci irtó pici (kit érdekelnek a bokrok)

Aztán megtáltosodtam. Az idén rájöttem, hogy nem egy nap alatt, hanem 6, de képes vagyok egyedül is beültetni 3 virágládát (amolyan lábakon álló, teraszra való szépségeket) míg a kicsi hintázik, muskátli virágot szed szét vagy éppen alszik a babakocsiban.

Sőt, ma arra is rájöttem, hogy mi ketten Ircipircivel simán megmetszük a bokrokat is. Ő vígan ül a bal kezemben a metszőolló meg csattog a jobb kezemben. Az ágak lehajolnak, ha elég ügyes vagyok röptükben kapom el őket ollós kezemmel. Közben meg hopp, hopp, hopp-hopp-hopp, gyerek már sikongva nevet anya hangjának hallatán meg az ügyes zsonglőrködésen. Aztán a földre esetteknél jajj, jajj-jajj-jajj,.....kacagás. Majd a fekvő ágak egy kupacba rugdosása paf-paf-paf,.....nevetés. Hát így.

Ircipirci beteg (kicsit megfázott), járni tanul (már egy ideje), de jót nevettünk és a bokrok is szépek:o)

És hogy mi lesz a zöld hulladékkal?

Hát, majd összeszedem este,...vagy szépen nézek Apamacira:oP

…..mert (MÉG) nincs komposztálónk:o(

Dé mint datolya

Annyira egyszerű, hogy gyereknek sem elég érdekes az elkészítése. Mégis olyan finom, hogy kicsik és nagyok is élvezettel ették volna, ha..... Ha lehetőségük lett volna rá.

Történt ugyanis, hogy én ezeket a golyókat egy nagyon kedves ismerősöm búcsúbulijára vittem. Férj és a nagylányom csak egy golyót kaptak megfelezve,....várták haza a maradékot. Hiába.

A talált recept sem túl bonyolult, de idő hiányában (nem tudtam elszaladni a boltba) az enyém annál is egyszerűbb:oP

Magozz ki 25 dkg datolyát (kerestem frisset, de kb a 4. boltba találtam cirka 6 szemet),... és vegyítsd dióval (a recept szerint szintén 25 dekányival, de nálam dióból azért maradt). Turmixold össze (inkább aprítógépben mint turmixban csak hogy precíz legyek) és a kapott masszából formázz pici (kis falatnyi) golyókat.

A dió zsírossága miatt a massza ragacsos, de simán formázható.

A datolya mézédes, így felesleges bele cukrot tenni. Hurrá!

Ha nagyon ráérsz, mehet bele pici fahéj, citromhéj vagy egyéb finomság, de hidd el így is tökéletes.

….a dicsérő szavak után meg csak mosolyogj sejtelmesen ha nem szeretnéd elárulni, hogy a nyersanyag beszerzése vette el a legtöbb időd.

Orchidea

...hat év után ismét.

Hát, nem gyönyörű?

Anyák napja

Donászy Magda: Anyák napjára

Mikor kicsi voltam
ki vigyázott reám?
Patyolat pólyába
Te takartál anyám!
...Te tanítottál meg
a legelső szóra,
óvtál minden rossztól,
tanítgattál jóra.
Szerettél, neveltél,
fáradoztál értem.
Mikor beteg voltam,
virrasztottál ébren.
Lázas homlokomat
kezed hűsítette,
de amikor fáztam
zimankós hidegbe,
két meleg tenyered
védett, melegített,
ha te simogattál,
nem is volt már hideg.
Mindig erős voltál,
én mindig a gyenge,
ha csak ruhád szélit
fogtam a kezembe
erős lettem én is.
Így múltak az évek.
Gyönge gyerekkori
gyönyörű emlékek.
És most anyák napján
mit adhatnék Neked,
két fáradt kezedért
szóval köszönetet?
Úgy érzem, hogy most is
kicsi vagyok, gyenge,
ennél szebb, ennél több
nem jut az eszembe.
De az első emlék
mindent elmond talán:
Patyolat pólyába
te takartál anyám!

Úgy volt, hogy nem lesz műsor. Nyílt nap volt. Királylánnyal együtt mentem oviba. Néztem ahogy reggeliznek, délelőtt játszottunk, angoloztunk, kezét festettem ,....remek volt.
Aztán szívalakba ugrottak a cserepes begóniák és felsorakoztak a gyerekek. Volt ott orgona ága meg barackfa virága, kacagás és huncut összenézés anyukákkal, egymással. Mikor aztán azt hittem, hogy vége, akkor jött a meglepetés. Minden gyerek versikét mondott. Királylány a leghosszabbat! Ezt tudtam egyedül a nagy titokból, melyet az idén már megtartott magának és csak apával susogott néha.
Egy nagy sóhajtás, mélyen a szemembe nézett és hangosan, nem sietve, szépen tagoltan elmondta nekem ezt az anyák napi verset A kezdő sorokra még tudtam figyelni,..majd jött a mosolyra görbül száj belső felének egyre erőteljesebb rágása. A kezek szorítása.
Lelki szemeim előtt láttam, hogy nem érti miért sírok, miért potyognak a könnyeim mikor ő készült, ügyes volt, nekem szaval, le sem veszi rólam kék szemét.
A versnek aztán vége lett. Küldtem egy levegőben célt érő puszit mert nálunk kedveltek az ilyen repkedő puszik is. Mutattam egy thumbs up-ot, mert az ilyen jelzések is kedveltek nálunk. Királylány rém büszke volt és mosolygós. Én is büszke voltam és mosolygós csak belül értem egy 100-as csomag végére. A fehér papírzsepik begóniavirágok lettek, peckesen álltak és most is állnak,...kiültettük a balkonládába.

Welcome Fogtündér

A gyerekek kívánósak. Nyelvük nyújtják a levegőben ha előttük fagyizik valaki, az a baba kell amelyik az ovistárs kollekcióját bővíti. Lehetőleg ugyan az az árnyalatú rózsaszín topán ami a mellette ülő kislánynak kopik a lábán, mert az a legszebb a világon.

Királylány tegnap örömködve jelentette be, hogy mozog a foga. Immár harmadik éve minden nyáron mozog,...mert szeretné ha mozogna, hiszen a vegyes csoportban előfordul, hogy a hamarosan iskolások az oviban felejtik a fogukat. Ühüm, már meg se lepődöm.

A sütő tükröződő ajtaja előtt ülve aztán jönnek a krokodilkönnyek, hogy ez az alma mégsem finom, mert jaj, de fájnak a fogacskák. Előtte még vidáman trillázta a csípőből kreált dalocskát a mozgó fogakról.

Ekkor lépett színre a rendes anya, aki eddig csak hitetlenkedő anya volt. És tényleg! Mind a két db alsó egyesek mozognak. Nem kicsit.

Nagy örömködés, vigasztalás, puszilgatás,....mese anya valahol a szülői házban megbúvó egykori fogairól. Rajz a még dolgozó apának,...két db vigyorgó, göndör hajú (!) fogacska.

Apa nézi a rajzot,....információ tudatosul.

-Most hová vigyük a gyereket?

-?????

-Hát, nem korai? Még csak 5 éves!

Kicsinek 16 db, a nagynak lassan kettővel kevesebb mint jelen pillanatban. A lányok növekszenek, csak mi nem vagyunk felkészülve a tempóra:o)