Csinálmány

Anya horgolmánya, Királylány pózolmánya.

Az ihlet innen :o)

...aztán főztünk abból, ami itthon volt,....és lett belőle egy "meleget csináló". Neki tetszik, nekem tetszik :o)

Születésnap

Most valami nagyon szépet, felemelőt, vidámat illene írnom. Én meg lefagytam. Érzések kavarognak bennem. Örülök és közben torkom markolja valami. Könnyes szemekkel pakolászok és vidám dalokat dúdolok. Őrület!

Pont ma 5 éve, hogy ugyan ilyen dilis voltam. Ma pont 5 éve annak, hogy anya lettem:o) 5 éve vagyunk család és mindezt a ma 5 éves Királylánynak köszönhetjük.

Színésznő. A család Blaha Lujzája:o) Pont jókor, ebben a farsangi időszakban.

Színésznő, aki egyenlőre nem vesz komolyan kritikát, büntetést. Fittyet hányva a szabályokra a világra is popsival érkezett.

Valami vidámat illene írnom,....

Ma egy hét kényszerpihenő után átszellemülten ment oviba. Farsangi buli lesz kérem szépen! Elképzeltem őt habos-babos királylányként. Port sodorja a szoknya alja ahogy az oviba lépked. Elképzeltem, aztán szabtunk, varrtunk,...jót mulattunk. (A tépőzárnál én inkább sírtam,...hogy milyen mocskosul kemény anyagból van, még gyűszűvel is nehéz felvarrni.)

Királylány helyett az új őrület, Vizcseppmester barátja Shao Yen, a fa elem költözött hozzánk. Bottal a kezében vidáman ment ma a születésnaposom az oviba.

Valami szépet kellene írnom. Csokorba szedett jókívánságokat. Az ég csillagait egybegyűjtve, mint lufikat illene tartanom a kezembe és azok mindegyike egy nagyszerűséget, egy sikert, egy célt zárnának magukba,...ezt illene adnom.

Helyette nekem csak egy szó ugrik be unos untalan. Boldogság.

Legyen nagyon boldog az életed édes Macisajtom!

Marék mesék és a fagyasztott zöldborsó

Könyveink kartondobozokban. A kartondobozok pedig pincében, padláson, albérletben valakinél, lépcső alatt. A könyvespolcunk egyenlőre terv,...terv már egy jó ideje, mert még mindig nem találkoztam egy olyan „ahhh, ez pont nekünk, pont hozzánk való” polccal:o/

Ami meg az olvasást illeti nos, weben, könyvesboltban, ismerősnél, azért mindig akad egy-egy kósza könyvecske (vagy inkább több) ami megtetszik és így a kartondobozok száma egyre növekszik.

Nem így Királylány könyvei! Álomszerű sorsuk van. Igaz a „babakönyveit” olyan hosszasan és figyelmessen pakoltuk el egy hétvégén -miután minden lapjától hosszasan búcsúztunk,....ő a mesélés megszünésének félelmében mi meg a kicsi lányunk cseperedését látva a használt könyvekben -hogy most, hogy Ircipircinek kellenének,...sehol sem találjuk AZT a papírdobozt:o(

Gyerekkönyvektől roskadoznak a gyerekszoba polcai. Az egyszer játéktárolókét funcionált polcok, most egyre nagyobb súlyt hordoznak. A hercegnős sorozatok (Disney), a népmeséket rejtő keményfedelűsek (Magyar népmesék-Alexandra), A Boribon sorozat (Marék Veronika, Pozsonyi Pagony Könyvkiadó), melyeket nem tagadom kissé megkésve, de Anyamaci gyermekkori emlékei miatt vettünk:o) Szinte hiánytalanul sorakoznak Bartos Erikától az Anna, Peti és Gergő könyvek (Alexandra). Ez utóbbiaknak irdatlan sikerük volt Királylánynál. Mi szülők is bájosnak tartottuk a rövid kis történeteket az első héten,...miután minden este ezekből olvastunk huzamos ideig,...kezdtük nem szeretni:o/

-Rendben, olvassunk az APG könyvből:o)

-Rendben, de csak 3 mesét olvasok!

-Jó, egy mese az APG-ből és egy másik valamelyik másik könyvedből.

-Jó, APG, de ne a Szőlő c. mese legyen, mert azt már a macska is fejből tudja.

-Ha megoldható, nagyon szépen kérlek, hogy egy másik könyvet válasszál ma.

-Nehogy APG könyvet hozzál!

Királylány lassan, de biztosan kinőtte az APG könyveket és egyre nagyobb gondban voltam, hogy a csupa fodor, csupa báj hercegnős könyvek mellé, milyen meséket találhatnék.

Autóvezetés, rádió, rádióban könyvajánló, könyvesbolt,....Berg Judit: Cipelő cicák. Majd a sikeren felbuzdulva ugyan csak Berg Judittól Tündérváros (Pozsonyi Pagony) majd szép lassan a társai:o) Siker!

Aztán családilag betévedtünk a Libribe. Nagy kihívás, hogy szemelől ne tévesszük egymást, hiszen ilyenkor mindenki kedvenc polcai fele menne. Ircipirci kivételével. Neki egyetlen célja volt a gyermekkönyvek közelébe letett játszószőnyegről LEmenni.

Pettson és Findus (Sven Nordquist, General-Press) történetét fél szemmel csak rajzfilből ismertem. Grafikája, vidám hangulata, hosszabb, de nem több estén át a végét váró terjedelme és Findus macskavolta miatt került a kosárba. Ismét siker! A grafika meg annyira jó és olyan muris részletek vannak, hogy még Királylány nélkül is olykor-olykor átlapoztam:o)

Királylány születésnapja közeledik. Újabb Findus-mesék már fázva várakoznak. Nem tehetek róla, hogy a garázsban biza hideg van:o)

És ha már könyv és rajzok,.....Szegedi Katalin munkájának nagy csodálója vagyok. Egyetlen probléma, hogy az általa illusztrált könyvek egyenlőre nagyon távol állnak Királylánytól:o(

Krumplicsibe, nem recept:o)

Mikor Királylányt vártuk bolondja voltam a Waldorf babáknak. Tetszett az egyszerűségük, a sokféleségük, puhaságuk. Addig néztem őket a neten, hogy a végén egyet se vettem. Készítésükkel sem próbálkoztam. Maradt a bolti anyag baba jó nagy szemekkel és csókos szájjal. Belenyugodtam. Aztán jöttek a Pony-k! Az első közösségi élmény (nevezzük családi napközinek) hozta magával ezeket a főleg rózsaszínben pompázó csodalovakat. Hát legyen.

Királylány ovis lett, mikor elkapta őt a Barbie-őrület. Őrület!

Mi lesz így a kreativitással? Az egészséges énképpel? A szépérzékkel? Vajon ez a sok anorexiás, nylonba öltöztetett kebellcsoda milyen hatással lesz az én csibémre?!

A konyhapadlón ülve etetem Ircipircit. Vannak pillanatok, mikor az asztal túl messzinek bizonyul és egyébként is a sütőben izzadó viaszos birsalmákat így jobban látni. A csodálatos illatról nem is beszélve. Királylány betoppan, újabb rózsaszín csodafodor követi vékonyka lábait. Nyílik a kamra ajtó és előgurulnak a krumplik. Pár darab csíra lehull és ahogy a földön pattognak úgy szökik magasba szemöldököm.

A krumplik ádáz kergetőzésbe kezdenek, pattognak és pörögnek. Egyikük megbújik a hátam mögött. Egy másikat Ircipirci kap el, csücsörít.

A konyhában marad mindenki!-emelem fel hangom, de Királylány virágos sapkájába gyűjti a krumplikat és már libben is ki az étkezőbe, körbeforog, dudorászik. A sapka amorf alakot ölt, lapul a táncoló kis testhez.

Nézd anya a „kiscsibék” teljesen megnyugodtak ettől a szép, virágos sapitól!-mondja mosolygós szemekkel a lányom.

Takarítás közben a járóka alatt találtam egy krumplit, mellette egy fehér, tűsarkú Barbie-csizma feküdt. Nincs itt semmi gond.

Játszottunk

A játék lezárult!

Ma megérkeztek, hazaértek a babszem-babák:o)

...szépség, könnyedség, babaillat és báj.

Mond meg a néninek, hogy a lányaidnak tetszenek-jelentette ki Királylány miközben gyöngyről gyöngyre vizsgálta a babácskát. Erős lámpafénynél, hogy csillogjon, ami csilloghat. Ircipirci csak messziről nézhette,....kezecskéje inkább a vizes ruhákat huzkodta le a szárítóról.

Köszönet Eszternek!

(Sárga)borsószem hercegkisasszony

Előfordult, hogy apukám főzött. Persze a gyermeki kíváncsiság mindig megkérdeztette velem, hogy mit eszünk majd ebédre. „Nem tudom, elkezdem és majd lesz belőle valami. A főzés művészet.” Én meg szerettem azt a művészetet, valójában kevés olyan étel volt, amit nem szerettem. Azt hiszem, a sárgarépa főzelék volt az egyetlen ilyen. Bár ezt is inkább az óvodában utáltam meg, ahol igen gyakran tették elénk és az egyszerűen nem akart lecsúszni a torkomon :o/

Szerettem szinte mindent (kivéve persze a fenn említett sárgarépás cuccot) és nem volt ez máshogy a sárga, sűrű, kenhető állagú sárgaborsó főzelékkel sem, amihez mindig 3 kocka husi járt. Igen, 3 kocka, noha én rendszerint abba reménykedtem, hogy egyszer mégis négyet kapok. Ez a 3-as szám amolyan bűvös szám lehetett a konyhán, mert a reggelinél is mindenki csak 3 cikk paradicsomot kapott.

Aztán megszűntek a sárgaborsós élmények. Pontosabban, ha baráti társaságban szóba is került egy-egy régi történet kapcsán, mindig finnyásan görbültek a szájak.

Ha kiskoromban nem is, később már én is láttam a „művészetet” a főzésben. És nem csak láttam, de szerettem művész lenni, aki létrehoz, megformál, elvarázsol. 

Mostanában van időm művészkedni. Amolyan kísérletező művész vagyok, aki nem elégszik meg egy stílussal, mindig újra vágyik, elless, tanul. Kutat és megfigyel. Így vagyok én a vegetariánus konyhával. Mert noha mi húsevő család vagyunk és ebben semmi kivetnivalót nem látok. Sőt jelen pillanatban hiszem, hogy ez így helyes,….elkápráztat a köretek azon gazdagsága, amit újságokban, könyveimben (férjem tudna csak igazán mesélni receptes könyveimről és a velük töltött időmről) és blogokon vegáktól látok. /természetesen nem csak a köretek változatossága, de azoknak hála kezdtem el foglalkozni a témával/

Egy újságban (Ízek és Érzések) bukkantam rá egy sárgaborsós (öreg cimbora) receptre és nem hagyott nyugodni, míg ki nem próbáltam. A recept ugyanis nekem, krumpli-tészta-rizs embernek maga volt a kihívás. No, nem a bonyolultsága miatt (mindjárt láthatod, hogy a recept több mint egyszerű) hanem a formától, ahogy az összetevők szerepelnek benne.

Sárgaborsós palacsinta káposztás töltelékkel

150 gr sárgaborsó

150 gr rizs /noha a recept barnát ír és valószínűleg úgy sokkal egészségesebb én fehérrel csináltam, az volt itthon/

só

kurkuma

fehér bors

1 db kisebb fehérkáposzta legyalulva /imádom késsel farigcsálni a vékonyka szeleteket, így én ezt a folyamatot, noha elég időigényes soha nem próbáltam meg máshogy megoldani/

2 db répa julienne-re vágva vagy nagylyukú reszelőn lereszelve

1 nagyobb vöröshagyma vékony cikkekre vágva

1 pohár joghurt

1 gerezd fokhagyma

olaj (mostanában én inkább kókuszzsírt használok)

A sárgaborsót és a rizst külön-külön tálban egy éjszakára beáztattam. Reggel a vizet leöntöttem a két tál tartalmát összevegyítettem és annyi vízzel öntöttem fel, hogy az egy picit ellepje. Botmixerrel  az egészet összeturmixoltam. (te jó ég, ebből meg mi lesz). A botmixer probléma nélkül vitte a nyers, ázott sárgaborsót és a rizsszemeket is. A végére sűrű, palacsintatészta-szerű masszát kaptam (kissé habos ázott mag-szagú lével). A masszát sóztam, pici borsot szórtam bele és egy leheletnyi kurkumát (ebből tettem volna többet is, de a gyerekek miatt nem mertem). A massza pihent egy kicsit, míg a tölteléknek való zöldségeket (hagyma, répa, káposzta) felszeleteltem. Aztán elő a palacsintasütővel és a masszából palacsintákat sütöttem (ez a mennyiség kb. 8 palacsintához elég). Míg a palik készültek , kevés olajon, lassú tűzön, többször kevergetés mellett megfonnyasztottam a zöldségeket.

A tányérra egy félbehajtott palacsinta került a hasában a zöldséges töltelékkel. A tetejére fokhagymás tejfölt csöpögtethetett, aki akart. 

Nyámi lett-mondta a lányom. A vendégünk repetázott és a férj is elégedett volt az ebéd végén.

Azt hiszem legközelebb csípősebb öntettel, erősebb fűszerezésű, esetleg husis töltelékkel fogok próbálkozni:oP A sárgaborsó meg visszatért,…hozzánk biztosan:o)

Lelkem levegő - ZAZ

Nem kell keresgélni,..... szembe jön, rádköszön és nem enged.

Most éppen a HVG-ből. Hihetetlen,....csak egy kis kíváncsiság és a lelkemben tartom. Felszabadít és rabul ejt. Boldoggá tesz, közben hideg markában tartja szívem. Bohókás, de amint ezt leírtam már inkább bájosnak gondolom. Olyan mint ha még fel se nőttem volna,...meleg takaró alatt hallgatom szüleim munkába készülődését. Biztonság. Másfelől meg tiszta erotika, bujaság és önkívület.

Nem kell keresgélni, a kincsek szembe jönnek. Franciaország legjobb női hangja.